D és D Mikrocomp

FUTÁR feladatterv-készítő és -nyilvántartó rendszer

A gazdasági élet szereplői (vállalatok, intézmények) a következő időszakra (évre) üzleti tervet készítenek, amely a tevékenységük vezérfonalául szolgál. Bizonyos - pl. költségvetési - szervezetek a következő évre viszonylag kötött előirányzattal (elkölthető pénzösszeggel) rendelkeznek, így a terv ezen összeg hatékony felhasználására irányul. Egyes szervezetek (pl. a megyei közútkezelő közhasznú társaságok) a különböző területekre vonatkozó terveiket úgynevezett költségvetésben rögzítik. A költségvetés lényegében műszaki megfontolások alapján készített terv, amely megadja, hogy a következő időszakban (általában évben) milyen feladatokat mekkora értékben szándékoznak elvégezni.

E leírás a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok (kht-k) költségvetés-készítésének az elveivel, valamint az előzőeket megvalósító szoftver bemutatásával foglalkozik. Mielőtt azonban a részletek elemzését elkezdenénk, tekintsük át röviden a közúthálózat, a közúti szervezetek legfontosabb jellemzőit, hogy a feladatot a környezetébe helyezhessük

A környezet

Az infrastruktúrát a világon mindenhol a gazdaság alapvetően fontos részeként ismerik el, amelynek színvonala a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi integrációra is kihathat régiónként és az egyes országok vonatkozásában egyaránt. A hazai és nemzetközi infrastruktúránk igen fontos része a közúthálózat, amely egyrészt termelő jellegű a gazdasági szállítások tekintetében, másrészt szolgáltató jellegű a személyszállítások vonatkozásában.

A közúthálózat állapotának minősége jelentősen kihat a közúti közlekedés költségeinek alakulására és ezáltal a gazdasági élet minden olyan területére, ahol a társadalmi munkamegosztás folytán a közúti közlekedés szerepe érvényre jut. A közúthálózat minőségi színvonalának megtartása vagy emelése jelentős ráfordítást igényel, melynek hatékonysága és előnye a közúti közlekedésben résztvevő járművek üzemeltetőinél jelentkezik társadalmi szinten, míg a ráfordítások az úthálózat tulajdonosának ill. üzemeltetőjének közvetlen pénzügyi terheit képezik, és a forráslehetőségeik által igen korlátozottak.

Magyarország közúthálózata a 30.038 km állami tulajdonban lévő országos közúthálózatból (1995), továbbá a kb. 76.000 km önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutakból, és a kb. 54.000 km magántulajdonban lévő magánutakból tevődik össze, és így együttvéve kb.160.000 km összhosszúságot tesz ki.

Az országos közúthálózat üzemeltetését, fenntartási munkáinak elvégzését a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok (ill. jogelődeik, a közúti igazgatóságok) végzik. Ezek a kht-k alapvetően megyei szervezetek, de a hatékony és ésszerű munkavégzéshez nyilvánvalóan koordinációra van szükség. Ezt a koordinációs szerepet egy "központi" szervezet, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (továbbiakban UKIG) látja el. Az UKIG a koordinálás mellett jelentős szerepet játszik a rendelkezésre álló pénzösszegek rögzített elvek szerinti elosztásában, az egyeskht-kra bontott összegek alapján készített tervek (költségvetések) elfogadásában és későbbi - jogosnak ítélt - módosítások engedélyezésében. Az UKIG ugyancsak fontos szerepet játszik a költségvetés tételeinek (az ún. munkafajtáknak) a kialakításában. Arról van szó, hogy központilag rögzítik azokat a munkafajtákat, amelyekre tervezni lehet (pl. kátyúzás, kaszálás, növényzet gondozása, stb.), így valamennyi megyei kht ugyanazzal a tételrenddel dolgozik.

Vázlatosan tehát egy költségvetés készítésének fázisai az alábbiak:

• tervezhető érték megadása a kht részére
• költségvetés készítése a megadott összeg alapján
• költségvetés elfogadása az UKIG részéről
• későbbi módosítások végrehajtása (ez természetesen költségvetés-módosítást jelent)

A vázolt UKIG - kht szoros kapcsolatból az is következik, hogy a kht-k részére kidolgozott költségvetési rendszernek kapcsolódnia kell a központi feldolgozáshoz, így meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek rögzíthetőek.

Előzmények

Látható, hogy a költségvetés készítésének az alapjai viszonylag szabályozottak, így érthető, hogy már régebben felvetődött a számítógépesítés igénye. Az előzmények közül kiemeljük a lényegesebbeket:

• a PC-k megjelenése előtti időszakban (amikor központi batch feldolgozás volt jellemző) a közúti ágazat közös számítástechnikai vállalata, az UTORG a munkafajták technológiai bontásával próbálkozott (jelen rendszer is - átalakítások után - ezt az utat követi)
• készült költségvetés-készítést támogató rendszer Commodore 64 személyi számítógépre; ennek jelentőségét csupán az adta , hogy sokkal szélesebb felhasználói kör került kapcsolatba a problémával
• a nagyobb áttörést a PC-k megjelenése hozta: 1989-ben kifejlesztésre került a FUTÁR (Fenntartási és ÚTüzemeltetési szÁmítógépes Rendszer) fantázianevű szoftver, amely a jelenlegi rendszer közvetlen előzményének tekinthető. Ezt a programcsomagot 12-15 közúti igazgatóság (jelenleg kht) használta, ill. használja. A rendszer továbbfejlesztését a számítógépes környezet változása és új felhasználói igények megjelenése indokolta elsődlegesen
• a közvetlen előzmények közé tartozik az UKIG által felkért munkabizottság által kidolgozott NORMA nevű, országos technológiákat (normatívákat) kidolgozó rendszer, illetve a kapcsolódó szoftver. A bemutatandó rendszerbe - mint erre kitérünk - a NORMA bizonyos elemeit is beépítettük, és a kiindulási adatok is ebből a rendszerből származnak

A rendszer feladatai

Magyarország úthálózata mintegy 160.000 km, melyből 105.600 km közút, a többi magánút. A közutakból 30.038 km országos közút, a többi helyi közút. Az országos közutak viselik a teljes forgalom 65-70 százalékát, valamint a rendszeres közúti távolsági tömegközlekedés 90 százalékát.

A közúti közlekedés átfogó szakmai irányításáért a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, illetve a minisztérium szervezetén belül a Közúti közlekedési főosztály a felelős. Az országos közutak fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének költségeit, valamint a helyi közutak egyes fejlesztési tevékenységeinek pénzügyi támogatását a KHVM Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat biztosítja. A KHVM Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat fő bevétele az üzemanyag-eladási árbevételből származik.

Az országos közutakon a közúti szakszolgálatot az Autópálya Kht, valamint a 19 megyei állami közútkezelő közhasznú társaság látja el. A minisztérium és a területi közhasznú társaságok közötti kommunikációt, a különböző szakterületek konkrét koordinációját, valamint a KHVM Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat kezelését az UKIG végzi.

Az országos közúthálózaton a KHVM Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból folyamatosan végzendők a biztonságos közlekedés feltételeit biztosító útüzemeltetési tevékenységek, a működőképességet biztosító útfenntartási munkák, továbbá a legfontosabb nemzetközi irányokban, valamint a legforgalmasabb útszakaszokon a hálózat bővítése, fejlesztése. A KHVM Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzatból történik a koncessziós autópálya-építések területbiztosítása is.

A nagy értékű nemzeti vagyon fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését biztosító közpénzekkel való gazdálkodás színvonalának - tudományos módszerek felhasználásával való - folyamatos javítása, a hatékonysági szemlélet terjedése biztosítja a közúthasználók érdekeinek érvényesülését is a közlekedésüzemi költségek csökkenésével, a biztonság fokozódásával.

A megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok és a központi szervezet, az UKIG feladatai

A feladat jobb megértése érdekében tekintsük át a megyei állami közhasznú társaságok és az UKIG feladatait.

A megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok (ill. jogelődeik, a Közúti Igazgatóságok) a megyék területén kb. 1500-2000 kilométernyi úthálózaton állnak az utazók rendelkezésére. Feladataikat kb. 200-400 alkalmazottal látják el, akik megyénként egy központi szervezetben, valamint több (általában négy) üzemmérnökség keretében tevékenykednek.

A Kht-k legfontosabb tevékenységei a következők:

1. Kezelői feladatok

• kezelői hozzájárulások kiadása: reklám- és egyéb táblák kihelyezésének engedélyezése
• forgalmi rend felülvizsgálata
• túlsúlyos, túlméretes és veszélyes árukat szállító járművek útvonalkijelölése

2. Útüzemeltetés: a forgalom zavartalan lebonyolítása az év bármely szakában

• nyári útüzemeltetés:
• burkolathibák folyamatos javítása
• kaszálás
• növénygondozás
• műtárgyak karbantartása
• téli útüzemeltetés:
• síkosság elleni védekezés
• hóeltakarítás

3. Útfenntartás: egész esztendőre kiterjedő folyamatos tevékenység, melynek részei:

• árkok, útpadkák fenntartása
• burkolatok kátyúzása, javítása, repedések kiöntése
• felületi bevonatok készítése
• hidak, műtárgyak, átereszek javítása
• jelzőtáblák, útirányjelző táblák kihelyezése
• szalagkorlátok kihelyezése
• burkolatjelek festése

4. Az állami közúthálózat korszerűsítése, rekonstrukciója, fejlesztése

5. Vállalkozás

• műszaki tanácsadás
• útépítési munkák lebonyolítása a tervezéstől a kivitelezésig
• felületi bevonatok készítése
• útmenti területek kaszálása, növényzet gondozása
• KRESZ-táblák forgalmazása és kihelyezése

Mint említettük, a megyei közútkezelők szakmai koordinálását egy központi igazgatóság, az UKIG végzi. Az UKIG feladatai közül csak azokra térünk ki, amelyek a költségvetés-készítés folyamatához kapcsolódnak. Így nagyvonalakban az alábbi tevékenységek emelhetők ki:

• az UKIG elkészíti a munkafajták jegyzékét, azaz meghatározza az elvégzendő munkák körét (Forgalmi rend felülvizsgálata, Árkok, padkák, vízelvezető rendszerek fenntartása, Kátyúk megszüntetése, stb.)
• az egyes kht-k a feladattervüket a megadott munkafajták figyelembevételével készíthetik el, ezt az UKIG ellenőrzi
• az UKIG az előírások figyelembevételével biztosítja a kht-k részére az éves felhasználható pénzösszegeket
• a kht-k ezen összegek (ill. a munkafajták) alapján állítják össze éves terveiket
• a munkák ellenértékét a kht-k havonta számlázás útján kapják meg az UKIG-tól
• bizonyos körülmények között a kht-k módosíthatják terveiket UKIG engedéllyel
• az UKIG a kht-któl információkat kér
• a költségvetésekről (mind az eredeti, mind a módosított tervekről)
• a számlákról (részletes számla-melléklettel ellátva, amely melléklet tartalmazza, hogy milyen munkafajtákat végzett el a kht)

A költségvetés-készítés folyamata

Mint az előző pontban utaltunk rá, az UKIG készíti el a munkafajták jegyzékét, vagyis meghatározza az elvégzendő munkák körét, amelyek a közútkezelő közhasznú társaságok feladatait írják elő. E munkafajták általánosan megfogalmazott feladatok, amelyeket az egyes kht-k konkrét technológiákká (tételekké) alakítanak.

A munkafajták azonosítója négy karakter hosszú, ezt az UKIG központilag adja meg. A munkafajták azonosítójának első két pozíciója ún. összetartozó tevékenységcsoportokra utal, míg az első pozíció úgynevezett főcsoportokat jelöl (pl. 1: kezelői, ill. üzemeltetési főcsoport, 2: útüzemeltetési feladatok). Az UKIG főcsoportonként is előírja, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegekből mennyit költhetnek a kht-k. A kht-k a munkafajtákat ún. technológiákká alakítják (ui. technológiánként különbözhet a felhasznált anyagok és gépek mennyisége és fajtája). A tételek kódja XXXX-YY-00 alakú, ahol az első négy pozíció a munkafajtára, az 5. és 6. a technológiára utal. A 7-8. pozíciót nem használják, ennek értéke kötelezően 00. A technológiák egységárának kialakításánál fontos szerepet játszik, hogy műszakilag könnyen értelmezhető tevékenységeket határozzanak meg, azaz egy feladat megoldására egy brigád műszakja szükséges, míg a központilag előírt munkafajta pl. tonnában van meghatározva. E probléma feloldására szolgál az ún. kalkulációs teljesítmény, amely a műszakilag tervezhető és az elvárt mennyiségi egységek között teremt kapcsolatot.

A technológiák értékei a következők lehetnek:

• 00: általános fejtétel. A feladat általános leírása
• 01-10: országos normatíva (a megyei állami közútkezelő kht-k által használható technológia-azonosítók)
• 21-99: saját normatívák

Az egyes tételekhez technológiánként eltérő anyagok, gépek és munkaerők rendelhetők, amelyek megmutatják az egyes munkafajták különböző technológiákkal történő megvalósításának különbségeit és költségeit (pl. 2211-01-00: alákenéses kátyúzás száraz anyaggal - 2211-02-00: kátyúzás mészkővel).

A technológiákhoz rendelt anyag, munkaerő és gép adatok alapján kiszámíthatók a tételek anyag-, bér- és gépköltségei, valamint a szállítási költség és az egységár. Az egységár kiszámításánál egyéb tényezőket is figyelembe kell venni: ezen tényezők pedig a munkahelyi általános költség (röviden MÁK), a központi irányítás (röviden KIR), valamint az ún. egyéb ráfordítás (a kiszámított egységárat az egyéb ráfordítás százalékával felszorozva nyerhető a végleges egységár). E három értéket százalék formájában adhatjuk meg (az előző év tényadatainak figyelembe vételével), mégpedig az útmutató szerint a MÁK és a KIR technológiákhoz rendelhető, míg az egyéb ráfordítás az összes tételre azonosan adható meg. Természetesen a rendszernek a MÁK és a KIR értékek megváltoztatásához rugalmas lehetőséget kell biztosítani. A szállítási költség meghatározása általában viszonylag egyszerű, ui. anyagféleségenként kalkulálható egy átlagos szállítási km-rel, valamint egy km-re vonatkozó átlagárral. Ezen adatok mérnökileg meghatározott értékek, amelyek a konkrét munkák elvégzésekor változhatnak, vagy egyéb költségek merülhetnek fel.

A költségvetés-készítés lényegében egy terv-készítést jelent, amikor az adott pénzösszegek alapján megtervezhető, hogy az egyes munkafajtákból mennyi végezhető el. Ez esetben a meglévő tételekhez rendelhetők az előre kiszámított anyag-, bér- és gépköltségek, vagy esetlegesen ezek megváltoztathatók. A költségvetésekhez adhatók egyéb járulékos költségek is (anyag jellegű szolgáltatás, alvállalkozói díj, egyéb kifizetés, stb.). Fontos, hogy a költségvetési tételek részletes költségnemenkénti kimutatása is megadható legyen, valamint biztosítani kell az ún. helyhez rendelést is (útszám, útszelvény megadása). Lehetőséget kell biztosítani ún. egyedi és összevont költségvetések (feladattervek) készítésére is. Egyedi költségvetést készíthetnek a különböző egységek (üzemmérnökségek). A feladattervek kezelhetők együttesen is (összevont költségvetés), azaz az üzemmérnökségenként elkészített költségvetések együtt kezelhetők és ekkor a munkafajták egységárai az üzemmérnökségek súlyozott egységáraiból számíthatók. Természetesen kezelni kell azt a tényt, hogy költségvetések évente - akár többször is - módosíthatók. A rendszernek tartalmaznia kell a jelenlegi, és a legutóbbi módosítás előtti adatokat.

Adatszolgáltatási követelmények

Az UKIG feladatai közül a költségvetés-készítés folyamatához kapcsolódóan az egyik legfontosabb az információkérés. Az UKIG a kht-któl adatokat kér:

• a költségvetésekről (tervekről)
• mind az eredeti, mind a módosított tervekről
• a számlákról
• részletes számla-melléklettel ellátva, amely melléklet tartalmazza, hogy milyen munkafajtákat végzett el a kht

Tehát ki kell elégíteni a tervkészítés mellett az UKIG speciális adatigényeit is, azaz meghatározott formában tervadatokat, ill. számla-mellékleteket - vagyis az elvégzett feladatok listáját - kell szolgáltatni.

A rendszer felhasználói dokumentációja elérhető a LETÖLTÉS oldalról.